Arteriográf vizsgálat
Életmód, tanácsadás
Ismert tény, hogy a szív, – és érrendszeri betegségek rizikófaktorai az alábbiak:
- a dohányzás
- az elhízás
- a magas koleszterinszint
- a magas trigliceridszint,
- az alacsony ún. „védőkoleszterin” szint
- a magas vérnyomás
- a cukorbetegség
- a stresszes életmód
- a mozgáshiányos életvitel
- a családi hajlam: genetikai adottság
A rizikófaktorokat képesek vagyunk tudatosan befolyásolni! (kivéve genetikai adottságainkat)
A fentiekhez adunk néhány javaslatot:Az életmódunk stresszes jellege a körülvevő világunk, a mindennapi munkánk velejárója. Viszont a stressz oldására mégis van többféle lehetőség, amit személyiségünknek megfelelően választhatunk.
Ajánljuk például a Feldenkrais módszert, ami kiváló stressz oldó, hatására könnyebben mozgunk, kevésbé fáradunk el a nap végére. Érdemes kipróbálni!
Szükséges a napi legalább 1–2 óra olyan típusú kikapcsolódás, mellyel „jutalmazzuk” magunkat az egész napi megterhelések után. Ilyen lehet a nekünk kellemes zene hallgatása, könyv olvasása. De jó hatású bármilyen hobbi végzése, ami teljesen más, mint a napi munkánk.
Ha testmozgást választunk, ezzel több jót is „szolgálunk” egyszerre. Nemcsak a lelkünk üdül fel, hanem a testizomzat munkájával a felesleges zsírokat is égetjük, jó kondícióban tartva ereinket, a szívet. Tudjuk, hogy az elhízást hiába próbáljuk kemény fogyókúrás étrenddel csökkenteni, ha ahhoz nem társul megfelelő mozgás, reménytelen minden diétás erőlködés! Napi 1–1 1/2 órás séta is elegendő, hogy megfelelő formában tartsuk magunkat. De ha ez nem lehetséges, legalább a héten 3 alkalommal szükséges legkevesebb 30 perc intenzív mozgás. Tudjuk, hogy a mozgás kapcsán a szervezetben olyan endorfinok szabadulnak fel, melyek kifejezett eufóriát (boldogságérzést) okoznak. Ez áthangolja egész lényünket, egészségessé formálja testünket, lelkünket.
Az étrendi szokásainkat gondoljuk át, és bíráljuk felül! Csak nagy általánosságokban, hiszen erről sok helyen sok tanácsot kaphatunk: tejből kétszer 2 dl már 6 éves kortól bőven elegendő naponta, egészségesebb a kicsapott fehérje: joghurt, túró . Húst nem javasolt minden nap enni, legfeljebb 3-4–szer hetente, és ez főleg baromfi, hal legyen. Gyermekeknek, hízásra hajlamos felnőtteknek sertéshús fogyasztása nem javasolt. Bőven zöldség, gyümölcs. Zöldség a magyar konyha szerint főzeléket jelent. Sokkal egészségesebb a nyers vagy rántás nélküli, olajban párolt, vagy sütött zöldség, olíva olajjal elkészített zöldség saláta.
Több rizses ételt fogyasszunk, tésztát, burgonyát csak mértékkel!
Szénsavas üdítő italokat kerüljük, ásványvizek közül csak azokat fogyasszuk, melyek Na tartalma nem magas, mivel az ilyen italok megterhelik a vesét. Bő folyadék ivásával segítjük a vesék munkáját, jobb a szervezet méregtelenítő funkciója.
Magvak (lenmag, szezámmag, napraforgómag, tökmag stb.) gyakoribb bevonása az ételeinkbe hatékony lehet az emésztési zavarok megelőzésében.
Fontos szabály: az évszaknak megfelelő ételt fogyasszunk: télen szükségünk van több hüvelyes, „melegítő” ételre, nyáron a „hideg” zöldsalátákat részesítsük előnyben.
A mértékkel fogyasztott vörösbor és a magas kakaótartalmú keserűcsokoládé kedvező hatású.
Ajánlás: húsféléket első sorban salátával, zöldséggel együnk.
Közismert a mediterrán étrend egészségre gyakorolt jótékony hatása, érdemes megbarátkozni ezzel a fajta étkezési szokással.